Az Egy Gésa Emlékirait ihlető hölgy önéletrajza.  Szembe megy mindennel, amit  az Emlékiratok alapján hinnél.

Iwasaki Mineko igaz történetét meséli el ez a maga nemében egyedülálló könyv. Hisz melyik szerző mondhatja el még magáról, hogy a gésák letűnőben lévő, utolsó generációjának állócsillagával készíthetett mélyinterjút?

Mineko személye ihlette a méltán híres, Egy Gésa Emlékiratait is. Ám a romantikus regénnyel ellentétben, A Gésák Gésája tényszerű és kevésbé festette át a fantázia. 

Egy biográfia, nem egy mitosz. Egy dokumentum, és ez a különbség jól érzékelhető a két mű stílusán. Bár isten ments', hogy találgatásokba bocsájtkozzak, melyik szerző miben őszintébb, és miért?

"Mineko egyike volt annak a számos gésának, akikkel Arthur Golden interjút készített, miközben az Egy gésa emlékiratai című regényéhez gyűjtött anyagot. Mineko állítása szerint megegyezett Goldennel, hogy közreműködése rejtve marad, ám Golden mégis leleplezte személyazonosságát, amikor könyve köszönetnyilvánítás fejezetében, illetve több interjújában is megemlítette nevét. Miután Golden könyve megjelent, Minekót rengeteg kritika, sőt halálos fenyegetés érte, amikor megszegte az íratlan szabályt és beszámolt a gésák életéről.

Mineko elárulva érezte magát, ahogy Golden felhasználta a bizalmasan kezelendő információkat, és ahogyan elferdítette a valóságot a gésák életéről való pontatlan leírásokkal. Ivaszakit leginkább az sértette, hogy a regényben a gésák ábrázolása kimerült a rituális prostitúcióban. Például a regény egyik főszereplőjének, Szajurinak szüzességét (mizuage) a legtöbbet ígérőnek adták. Mineko állítása szerint nemcsak hogy nem ez volt az egyetlen esemény a regényben, ami sosem történt meg vele, de semmi hasonló szokás sem létezett Gionban." //Wikipedia//

"Az Egy gésa emlékiratai című könyv megjelenése után Ivaszaki elhatározta, hogy megírja saját, valódi élettörténetét a Golden könyvében lévő fikciók ellentételezéseként." //Wikipedia//

"Történetét abban a reményben írta meg, hogy az majd segít fellebbenteni a fátylat Japán kulturális történelmének misztikus és félreértelmezett világáról, mely a gésákat körüllengi." //Hátlap - Trivium Kiadó, 2003.//